Ön korábban, 2009 és 2018 között a KÉSZ Építő Zrt vezérigazgatója volt, jelenleg a KÉSZ Holding műszaki vezérigazgató helyettese. Milyen területekért felel ebben a pozícióban?
A KÉSZ Csoport Mérnöki tevékenység és technológia (Engineering and Technologies) divíziójának magyarországi tevékenységét vezetem és felügyelem. Ehhez a területhez tartoznak a cégcsoport stratégiai ágazatai, úgy mint a generálkivitelezés; gyártás, szerelés; villamosipari fővállalkozás; tervezés és az ipari technológiák. Valamint irányításom alá tartozik a KÉSZ Csoport romániai építőipari tevékenysége.
Magyarországon is elég komoly építőipari recesszió volt az elmúlt években. Megnéztem a cég számait, és azokon ez nem látszik. 2012 és 2016 között 5 év alatt az árbevétel folyamatosan nőtt, 22-ről 48 milliárdra. Az adózás előtti eredmény 650 millióról szintén nagyjából a duplájára ugrott, a létszám is 120-ról 200 fölé emelkedett. Hogyan sikerült hozni ezeket az eredményeket?
A KÉSZ-nek ebben a kritikus helyzetben a legnagyobb támaszt a Budapest Airport fejlesztései jelentették.
Ez gondolom a SkyCourt építése volt.
Igen. A 2008-s válság kirobbanása után pár hónappal kötöttük meg azt a szerződést a Budapest Airporttal, ami a SkyCourt fejlesztésére vonatkozott. Ez 3 évre előre stabil munkát biztosított a KÉSZ Építő Zrt. számára. Akkoriban az összes cégnek ez volt a legfontosabb, hogy munkája legyen. Egyébként ez egy szép szakmai kihívás volt a mi számunkra is.
Tehát lényegében ez a szerződés volt a fő támasz.
Igen. És a Budapest Airport azóta is a visszatérő, elégedett megrendelőink közé tartozik, hiszen jelenleg is több feladaton dolgozunk.
Van az új utasmóló a B terminálon, mi a másik kettő?
Igen, a mólót építjük, emellett a gurulóutak és kifutópálya javításokban is részt veszünk, ami az utazóközönség számára nem annyira látványos munka. És további munkánk a terminálon a belső burkolatok cseréje. A T2 A terminálon a 30-40 évvel ezelőtt épített burkolatokat a Budapest Airport megújjítja.
Megnéztem, hogy a KÉSZ Holdingba milyen építőipari vállalatok tartoznak, és azt láttam, hogy ezek az egész értékláncot lefedik a tervezéstől a gyártáson át a kivitelezésig, sőt épület szerviz, üzemeltetés is van a tevékenységek között. Az egyetemen így tanítják a vertikális integrációt. Jó volt a stratégiai igazgató.
Tulajdonképpen az alapító tulajdonos a fő stratéga, és bizony sokszor beigazolódtak az ő várakozásai annak a vonatkozásában, hogy saját erőforrás irányába kell elmozdulnunk és az erőforráson belül is diverzifikáltan, nem csak egy-egy területre. Persze a vállalatok között méretbeli, piaci súly szerinti különbségek vannak, de ez a fejlődés nem állt meg, minden évben keressük azokat a lehetőségeket, amivel új piaci szegmensre a saját szolgáltatásunkat tudjuk stabilabban ráállítani.
Beszéljünk egy kicsit az iparág helyzetéről. A napokban jött ki a KSH jelentése az elmúlt évről. E szerint az építőipar teljesítménye 2017-ben 30 %-al nőtt, és 120%-al magasabb most a rendelés állomány, mint tavaly ilyenkor volt. Tehát úgy néz ki, 2019-ig rendben van minden. Egyetért ezzel?
Egyetértek, valóban rengeteg feladat van a piacon, de igazán higgadtnak kell maradni az embernek abban a tekintetben, hogy melyik munkára és milyen határidővel vállalkozik.
Mi húzza az iparágat? EU-s pénzek állami beruházásokon keresztül?
Van benne uniós forrás és kormányzati beruházási tevékenység, hiszen nagyon sok olyan középület megvalósul most, ami az elmúlt években várta a kedvező gazdasági környezetet. Emellett az ipari beruházók a válság alatti dermedt állapotból szintén feléledtek.
Tudjuk, hogy nagy ciklikus mozgások vannak ebben az iparágban. Rendkívüli kapacitások tudnak kiépülni, és aztán egy nehéz helyzetben ezek nehezen kezelhetők. Készülnek-e arra, hogy mit fognak csinálni mondjuk 4-5 év múlva, ha esetleg a piac úgy alakul, hogy a nagy fellendülés megtorpan, vagy esetleg esésbe fordul.
Természetesen gondolkozunk ezen, ennek a kivédésre az egyik igazán kézenfekvő megoldás, hogy mi magunk kezdünk fejleszteni projekteket, amivel munkát tudunk adni a szervezeteinknek. De igazából én arra szeretnék rávilágítani, hogy a jelenleg 30%-os növekedés valójában egy elég hirtelen jött, de nagymértékű áremelkedésen is alapszik. A bérek, az alapanyag árak emelkedtek, ez teszi ki a növekedés nagy részét. Ezen túlmenően megjelent rendkívül sok ingatlan beruházás a piacon. A képességben nincs benne az, hogy 30%-ot tudjon növekedni az építőipar, minthogy azt gondolom, hogy egy autógyár sem tud az egyik nap 100 autót gyártani, a másik nap 130-at. Itt árindex oldaláról látjuk az adatokat, amiben ezek a faktorok is szerepelnek.
Említette az imént az ingatlanpiacot. Rendkívül nagy számban épülnek az új lakások, az árak mennek fölfelé még mindig. Európában a második vagy harmadik legnagyobb áremelkedés van Magyarországon. Nem érzi úgy, hogy ez egy buborék, ami előbb-utóbb ki fog pukkadni?
Én úgy látom, a lakásárak európai viszonylatban talán most kezdenek a helyükre kerülni. Az, hogy ez jó, vagy nem jó, drága vagy nem, az egy más kérdés. Ha összevetjük a régiós fővárosokkal, akkor azt látjuk, hogy most érjük el azt az árszintet, ami egyébként indokolt lenne a megvalósítási költségek figyelmevételével.
Térjünk át most egy másik témára. Részben a munkaerő hiány miatt is a piac kikényszeríti új munkamódszerek, új technológiák bevezetését. Hol állnak ezen a téren?
Hadd hozzak egy példát. A tervezőink jelenleg is részt vesznek a BIM-es módszerrel történő tervezés megvalósításában. Tanulunk mi is, nincsenek sztenderdek, és hazai szinten is most zajlik még annak a feltérképezése, hogy mit is adhat ez a projektben résztvevőknek. Mit nyújthat a tervezőnek, az építtetőnek, a műszaki ellenőrnek, a kivitelezőnek. A BIM mindenképpen értelmezhető úgy, mint egy új technológia. A hasznosíthatósága az még a felek, a résztvevők között kétséges, de természetesen nekünk is, mint ahogy a többi cégnek is, vannak már olyan ügyfeleink, akik ezt igénylik. De az aprópénzre váltása ennek még hátra van.
A napokban kezdődik egy fontos szakmai rendezvény, az IDEA Konferencia, aminek egyik lényegi üzenete az innováció. Miért volt fontos a KÉSZ-nek, hogy beálljon a Konferencia mögé, és az egyik fő támogató legyen ?
Nagyon fontosnak tartjuk a versenyt annak érdekében, hogy innovatív megoldások szülessenek. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen nemzetközi konferencia, ami kitekintést nyújt a határon túli mai építőipari világra, csak erősítheti a mi jövőképünket. Mi első sorban úgy tekintünk magunkra, hogy nem csak Magyarországon, hanem Európában és azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, a képességeinkkel, a versenyszituációban való kiválóságunkkal tudunk eredményeket elérni. Van mit tanuljunk ezektől a cégektől, és ezektől az előadóktól.
Az építőgépekkel kapcsolatban mik a legfontosabb elvárások most?
Az építő gépekkel kapcsolatban a mi szempontunkból az egyik legfontosabb elvárás a rendelkezésre állás. Másrészt azt várjuk ezektől a cégektől, hogy ezeket a gépeket a most elvárható okos-online nyilvántartással lássuk, hogy hol vannak, melyik bérelhető, melyik nem bérelhető, hogyan lehet hozzáférni, mennyi időre, esetleg fölváltva használni bizonyos építkezéseink között ezeket. Ezon belül az lenne még a mi célunk a gépeknek a hatékonyságát javítandó, hogy nyomon tudjuk követni a folyamatos munkavégzésüket, akár számítógépes platformon keresztül, hogy állnak-e az építkezéseinken, vagy ténylegesen dolgoznak. Szerintünk lépni kell egy nagyot abban a tekintetben, hogy ezeknek a gépeknek a hatékonysága, tehát a használt idő és a teljes idő aránya javuljon.
Ezekről az innovatív megoldásokról tudósítunk mi is ebben a lapszámban az Intermat 2018 kapcsán. De folytassuk most néhány rövid kérdéssel. Mi most a legnagyobb kihívás a KÉSZ Építő számára?
A legnagyobb kihívás megteremteni a megfelelően inspiráló munkakörnyezetet a dolgozóink számára.
Mi a legnagyobb projektje most a cégnek?
A kecskeméti Mercedes üzem lakkozójának, második lakkozójának az építése. Ez a legnagyobb projekt.
Az elmúlt 3 évben mi volt a legnagyobb siker a cég számára?
Szerintem az, amire cégünk talán a története során a legbüszkébben tekint, az a Kossuth tér és a környékének a rendbetétele, revitalizációja volt. Az egy olyan gyönyörű munka, amit nem csak szakmailag, hanem érzelmileg is mindenki jól élt át, és amire egyébként én magam is a legbüszkébb vagyok.
Térjünk vissza még iparági kérdésekre, de most már a jövő szempontjából. Hogy érzi, hol van most a legjelentősebb növekedési potenciál az iparágban?
Azt látom, hogy az irodaépítések mellett továbbra is az ipari szektor az, ami meghatározó. A továbbiakban is ez lesz a meghatározó, részint a saját teljesítményük alapján némi függetlenséget tudnak mutatni az állami vagy önkormányzati beruházásnak a ciklikusságától, de nyilván teljesen ők sem tudják magukat elszeparálni a gazdasági környezettől, amiben vannak. Hiszen nagyon sok beruházót épp a vonzó gazdasági környezet, vagy esetleges munkahely teremtő támogatás hoz Magyarországra, ami az állami vagy az önkormányzati oldalról érkezik. Tehát én az ipari szektorban látom a növekedést. És nem is csak az úgymond klasszikus autóipar, vagy autóiparhoz kapcsolódó ágazatok, hanem akár a mezőgazdaság, aminek a fejlesztése az a szerintem az ország elemi érdeke. Ebben van már jó néhány mintagazdaságnak nevezett üzem, ha Magyarország így nézne ki mindenhol, akkor e téren is a világ élvonalában lehetnénk.
Ön, mint vezető, jól ismeri a cégcsoportot és az iparágban is nyilván jól ismeri a piaci trendeket. Mit fejlesztene a jelenlegi kompetenciák közül? Vagy hol hozna létre új kompetenciákat?
Generálkivitelezésről a hangsúly áttevődik a szak-, szerelőipari gyártás, termékelőállítás irányába. minden ilyen tevékenyésgnek az alapja a tervezés. A jelenlegi nagy létszámú tervező irodánk mellé már az idei évben is komoly további fejlesztési terveink vannak, olyan szaktervezőkkel, részlettervezőkkel, akik speciálisan vagy az acél vagy a vasbeton vagy egyéb más szakterületnek a profi tervezői. És a másik fejlesztési irányunk az épület villamosság, épület automatikai szervezetünknek a további fejlesztése. Mert az épületek egyre okosodnak, az elvárások ez irányba már megjelentek. És ez a tudás, ezt még erősíteni kell. Nem vagyunk ezzel egyedül.
Hogy látja-e hogy van igény a piacon ezekre az okos épületekre?
Igen, azt látjuk, hogy van igény. A jelenleg elérhető megoldások, illetve az épületek jellege miatt a kérdés az, ezt hogyan lehet hasznosítani. Én úgy érzem, hogy ma egy ipari épületet is 15 év, 20 év időtávra építenek, a középületeket még többre, 50 évre is akár. Az információ technológia, fejlődési sebessége viszont százszorosa az építmények élettartamának. Tehát könnyen előfordul, hogy egy betervezett megoldás már a megvalósítás időpontjára nem a legkorszerűbb megoldásnak tűnik. És ott van felelőssége, mind az építtetőnek, meg a mi tervezőinknek, hogy egy olyan optimumot tudjunk meghatározni, ami az épület életciklusának megfelel.
Pontosan tudja a megrendelő, hogy mit akar?
E téren ténylag csak jót tudok mondani a megrendelőinkről, természetesen mindig nagyon jól tudják…
Hol lesz 3 év múlva a KÉSZ, milyen új piaci szegmenseken, és lesznek-e új üzletágak?
Két területen biztos, hogy erősítünk. Már most meglévő üzletágunk van az épület villamosság, gyengeáram témában, itt képességbeli fejlesztésről van szó. A másik, hogy tervezésben szeretnénk külföldi piacokra is eljutni, elsősorban európai piacokra. Három év múlva biztos, hogy külföldi tervezési lábbal szeretnénk rendelkezni, továbbá nagyon megerősített épület automatikai, ipari automatizálási képességekkel rendelkezni.
Gondolom minden szakterületen stratégiai irány a külföldi terjeszkedés.
A KÉSZ szinte egyedüliként ebben a szektorban nagyon komoly külföldi jelenléttel bír.5 országban vagyunk jelen. Látjuk, hogy vannak olyan cégek, akik szintén megpróbálták a külföldi terjeszkedést, belekezdtek projektekbe, több keveseb sikerrel. Mi már 17 éve nagyon stabil üzleti tevékenységet folytatunk Romániában. Én személyesen foglalkozom vele, erre büszke vagyok, de a kollégáimra is, akik nap-mint-nap közös sikereinkért dolgoznak. Amikor egy ügyfelet úgy tudunk kiszolgálni, hogy Kelet-Romániában és Nyugat-Magyarországon is ugyanazt a szintű szolgáltatást tudjuk neki nyújtani, akkor beteljesülni látjuk azokat a céljainkat, amiket 5-6 évvel ezelőtt kitűztünk.
Köszönöm az interjút!
